Gyerekkorom óta mozgásban vagyok.
Először a Győri Balett előadásain találkoztam azzal, hogy a tánc több mint mozgás — valami olyasmi, ami a nézőt is megérinti. Általános iskolában jazz-balett órákra jártam, de egy sérülés miatt abba kellett hagynom.
2003-ban kezdtem el orientális táncot tanulni a Fatime Tánciskolában, Kissné Pusztai Gabriella tanárnőnél. Körülbelül tíz évig voltam a tánciskola tagja — ez az időszak nemcsak tudást, hanem barátságot, örömöt és rengeteg fellépési lehetőséget is hozott.
2010-ben testnevelő tanári diplomát szereztem, ami új szemmel nyitotta meg előttem az emberi test és a mozgás összefüggéseit. Később az irodalomterápia világa is megtalált: rájöttem, hogy a szó és a mozdulat ugyanarról a belső szükségletről szól.